Sokan várják minden évben az augusztus közepét, amikor sok-sok hullócsillagot, meteort láthatunk az éjszakai égbolton. Ezek a Perseidák. Bár sötétedés után egész évben láthatunk hullócsillagokat településeink fényeitől távol, mégis ez a nyár végi csillaghullás a legismertebb. Ezen kívül számos más meteorrajjal találkozunk az év során. Ezek nem csak egyetlen éjszaka figyelhetőek meg, de mindegyiknél célszerű a maximumhoz lehető legközelebbi éjszakákra időzíteni a megfigyeléseket. A meteorok az égbolt bármelyik részén felbukkanhatnak, ám az egy rajhoz tartozók látszólag mindig ugyanabból a pontból, ugyanannak a csillagképnek az irányából érkeznek. Ezt nevezzük a meteorraj radiánsának. A csillagképből ered a meteorrajok neve. Az őszi időszakban megfigyelhető meteorrajok az Orionidák, Tauridák, Leonidák, Geminidák. (A meteorrajok összefoglaló táblázata a wikipédián megtalálható.)
Mik is ezek a hullócsillagok? Csillagok egyáltalán?
Meteorrajok esetében a Föld a Naprendszernek azon a részén halad át, amit egy üstökös magjának jeges felszínéről elszabadult porszemcsék, kavicsok népesítenek be. Ezeket a kis testeket, meteoroidokat látjuk megsemmisülni a Föld légkörében kb. 40-100 kilométeres felszín feletti magasságban hullócsillagként. Az Esthajnalcsillagnál, vagyis a Vénusznál fényesebb meteorokat tűzgömbnek nevezzük.
A legtöbb meteor üstökösöktől származik, de sok esetben akkor keletkeznek meteoroidok, amikor aszteroidák, több méteres vagy akár kilométeres sziklák, egymásnak ütköznek vagy akár a Hold, vagy a Mars felszínébe csapódnak.
A Föld felszínébe becsapódó testeket meteoritoknak nevezik. Ha érdeklődik a meteoritok iránt, látogasson el a meteorit kiállításunkra!
Az év végéig látható nagyobb meteorrajok
Orionidák: A Halley üstököshöz kapcsolódó meteorraj, melynek tagjai október 2. és november 7. között láthatóak. A csúcshoz közeledve, amely október 21. éjszakájára esik, egyre több hullócsillagot láthatunk – ekkor általában kb. tizet egy óra alatt. A raj radiánsa az Orion és az Ikrek (Gemini) csillagképek közötti területre esik.
Tauridák: Két meteorraj is származtatható az Encke üstököstől, amelynek tagjai szeptember 10. és november 20., ill. október 20. és december 10. között lépnek be a Föld légkörébe – látszólag a Bika (Taurus) csillagkép irányából. Ezen rajok csúcsa október 10. és november 12. Ezeken az éjszakákon néhány fényesebb meteorra számíthatunk.
Leonidák: Ennek a novemberi meteorrajnak (november 6-30.) a radiánsa az Oroszlán (Leo) csillagképben található, a forrása a Temple-Tuttle üstökös. A csúcs november 17. éjszakájára esik, amikor számos fényes meteort figyelhetünk meg. Kb. 33 évenként akár ezernél(!) is több hullócsillag figyelhető meg óránként a csúcs idején. A legutolsó csúcs 1998-ban volt, így a következőre a harmincas évek elejéig kell várnunk.
Geminidák: Az egyik leglátványosabb meteorraj, amelynek csúcsa december 13-14-re esik. Akár száznál is több meteor hullhat óránként. A meteoroidok a 3200 Phaethon aszteroidából származnak.
A maximumok megfigyelhetősége 2024-ben: a Hold fénye jelentősen befolyásolja a meteorok láthatóságát. Újholdkor ideális, teliholdkor a legrosszabb. Persze a kettő között is vannak jó időszakok. Mivel éjfél után lehet több hullócsillagot látni, az első negyed is jó időszak, hiszen akkor a Hold az éjszaka első felében nyugszik.
Idén a maximumok a következő holdfázisokhoz esnek legközelebb:
- Orionidák (okt. 21.): erős holdfény :(;
- Tauridák (okt. 10. és nov. 12.): októberi csúcskor 22 óra után már jó, novemberi csúcs sajnos elég közel van a teliholdhoz;
- Leonidák (nov. 17.): telihold után, de csak kevéssel :(;
- Geminidák (dec. 13.): telihold :((((.
Szerencsére nem csak a maximumkor láthatunk meteorokat. Az eddigi évek tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy a zselici égbolton nem csak a maximumok éjszakáin láthatunk hullócsillagokat, hanem bármikor.
Honnan, hogyan láthatom őket?
A csillaghullást szabad szemmel, távcsövek nélkül figyeljük meg. A legfényesebb meteorokat akár városokból is láthatjuk, csak olyan helyet kell keressünk, ahova nem világítanak lámpák. A legtöbb meteor megfigyelésére leginkább mesterséges fényektől mentes, védett területek alkalmasak.
A megfigyelés fő feltétele a tiszta ég. Ha felhős az ég, akár ha csak vékony felhőzet lesz felettünk, már sokkal kevesebbet látunk a csillaghullásból. Csak a fényesebb meteorokat észlelhetjük, amelyeket a Zselicen kívülről is láthatunk.
Másik fontos feltétel, hogy a Hold fénye ne legyen erős, zavaró. Ez ellen persze nem tehetünk semmit. Szerencsés esetben a maximumok ideje újhold idejére esik. A holdfázisokat pl. az OMSZ honlapján megtaláljuk.
A csillaghullás nem tűzijáték, más élmény. A csillaghullás-les, a meteorok észlelése hosszú program, ezért célszerű erre felkészülni (meleg ruházat, lábbeli).
Amennyiben érdekli a csillagos égbolt világa, látogasson el nappali és éjszakai programjainkra!
Minden jog fenntartva 2016
Weboldalt készítette - Webrolling