Az utolsó kérdésre valószínűleg "nem" a válasz. A médiában beharangozott június végi „bolygóvonat”, „bolygófüzér” kapcsán összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és tudnivalókat.

Örülünk, hogy a jelenség sokak érdeklődését a csillagászat felé fordította egy kicsit. A sorakozó hosszan elnyúlva, kb. 100 fokos szögben ível át az égen a kelet-északkeleti látóhatártól a déli irányig. Sajnos a keleti látóhatár a Csillagvizsgálótól nézve takarásban van az erdő fái miatt, így nem láthatjuk hajnalban a Merkúrt és a Vénuszt. Mivel a jelenség a maga teljességében nem figyelhető meg nálunk, ezért a Csillagvizsgálóban nem tervezünk külön hajnali programokat.

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy olyan csillagászati eseményről van szó, aminek megfigyeléséhez NEM szükséges semmilyen távcső, hiszen megfelelő körülmények között a Merkúrtól a Szaturnuszig mind az ÖT bolygó szabad szemmel megfigyelhető.

Bátorítunk mindenkit, hogy egy jó keleti horizontú rétről, szántóról, vagy egy megfelelő tájolású ablakból figyelje meg a látványosságot, amelynek megfigyelése NEM igényel semmilyen szaktudást, csak egy kis segítséget. Az interneten található ábrák alapján pontosan be lehet azonosítani a bolygókat a pirkadó égen.

A jelenség június 17. és 28. között a hajnali órákban, egy nagyon szűk időintervallumban (kb. 4:00-4:20) látható - elméletileg. Sajnos a Merkúr megfigyelésére nagyon kicsi az esély. A Szaturnusz már éjjel 1 óra után, a Jupiter és a Mars 3 óra után jó eséllyel megfigyelhető. A Vénusz ugyan még csak akkor kel, de a világosodó égbolton valószínűleg látható lesz. A Napot kicsit megelőzve a Merkúr 4 órakor éppen csak a látóhatár fölé emelkedik, így a pára/por/dombok/házak/fák miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy az egyre világosabb égbolton észrevegyük.

A nagyon elszántak azt is megfigyelhetik, hogy a Hold éjszakáról éjszakára folyamatosan halad a bolygók között, a Szaturnusztól a Merkúrig.

A jelenség különlegességét az adja, hogy az ÖT szabad szemmel látható bolygó a Naptól való távolságuk szerinti sorrendjében emelkednek az éjszakai, majd a hajnali égboltra. (Ugye nem biztos, hogy láthatóak is lesznek.) A csak távcsővel megfigyelhető Uránuszra és Neptunuszra ez már nem igaz. Ha esetleg valaki lemaradna a jelenség megfigyeléséről, ne csüggedjen! Az öt bolygó, ugyan más sorrendben, de pl. idén decemberben újra egy éjszaka megfigyelhető lesz az égbolton, ahogy az alsó ábra is mutatja. Ahogy ez megtörtént 2020-ban, 2016-ban, 2005-ben, 2002-ben, stb.

Éppen ezért nem gondoljuk, hogy ez lesz életünk legfontosabb csillagászati eseménye. (Legtöbbünknek az 1999-es napfogyatkozás marad, valószínűleg.)

A bolygókat egyenként, teleszkóppal megfigyelni pedig van ideálisabb időszak is a mostaninál. Hamarosan az esti órákban megtehetjük ezt. A Szaturnusz július végétől, a Jupiter augusztus elejétől az esti égen lesz megfigyelhető, a Mars pedig év végén lesz földközelben - addig csak egy rendkívül kisméretű vöröses korongnak látszik. Ez utóbbi sokkal izgalmasabb csillagászati eseménynek számít. A többi bolygó elképzelhető, hogy csalódást okozna a távcsöves megfigyeléskor.

Derült eget kívánunk mindannyiunknak!

Képek: Stellarium (az égbolt sötétsége/fényessége nem felel meg a valóságnak)