Bolygófüzér? Bolygóvonat? Életünk csillagászati eseménye?




Bolygófüzér? Bolygóvonat? Életünk csillagászati eseménye?

Az utolsó kérdésre valószínűleg "nem" a válasz. A médiában beharangozott június végi „bolygóvonat”, „bolygófüzér” kapcsán összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és tudnivalókat.

Örülünk, hogy a jelenség sokak érdeklődését a csillagászat felé fordította egy kicsit. A sorakozó hosszan elnyúlva, kb. 100 fokos szögben ível át az égen a kelet-északkeleti látóhatártól a déli irányig. Sajnos a keleti látóhatár a Csillagvizsgálótól nézve takarásban van az erdő fái miatt, így nem láthatjuk hajnalban a Merkúrt és a Vénuszt. Mivel a jelenség a maga teljességében nem figyelhető meg nálunk, ezért a Csillagvizsgálóban nem tervezünk külön hajnali programokat.

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy olyan csillagászati eseményről van szó, aminek megfigyeléséhez NEM szükséges semmilyen távcső, hiszen megfelelő körülmények között a Merkúrtól a Szaturnuszig mind az ÖT bolygó szabad szemmel megfigyelhető.

Bátorítunk mindenkit, hogy egy jó keleti horizontú rétről, szántóról, vagy egy megfelelő tájolású ablakból figyelje meg a látványosságot, amelynek megfigyelése NEM igényel semmilyen szaktudást, csak egy kis segítséget. Az interneten található ábrák alapján pontosan be lehet azonosítani a bolygókat a pirkadó égen.

A jelenség június 17. és 28. között a hajnali órákban, egy nagyon szűk időintervallumban (kb. 4:00-4:20) látható - elméletileg. Sajnos a Merkúr megfigyelésére nagyon kicsi az esély. A Szaturnusz már éjjel 1 óra után, a Jupiter és a Mars 3 óra után jó eséllyel megfigyelhető. A Vénusz ugyan még csak akkor kel, de a világosodó égbolton valószínűleg látható lesz. A Napot kicsit megelőzve a Merkúr 4 órakor éppen csak a látóhatár fölé emelkedik, így a pára/por/dombok/házak/fák miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy az egyre világosabb égbolton észrevegyük.

A nagyon elszántak azt is megfigyelhetik, hogy a Hold éjszakáról éjszakára folyamatosan halad a bolygók között, a Szaturnusztól a Merkúrig.

A jelenség különlegességét az adja, hogy az ÖT szabad szemmel látható bolygó a Naptól való távolságuk szerinti sorrendjében emelkednek az éjszakai, majd a hajnali égboltra. (Ugye nem biztos, hogy láthatóak is lesznek.) A csak távcsővel megfigyelhető Uránuszra és Neptunuszra ez már nem igaz. Ha esetleg valaki lemaradna a jelenség megfigyeléséről, ne csüggedjen! Az öt bolygó, ugyan más sorrendben, de pl. idén decemberben újra egy éjszaka megfigyelhető lesz az égbolton. Ahogy ez megtörtént 2020-ban, 2016-ban, 2005-ben, 2002-ben, stb.

Éppen ezért nem gondoljuk, hogy ez lesz életünk legfontosabb csillagászati eseménye. (Legtöbbünknek az 1999-es napfogyatkozás marad, valószínűleg.)

A bolygókat egyenként, teleszkóppal megfigyelni pedig van ideálisabb időszak is a mostaninál. Hamarosan az esti órákban megtehetjük ezt. A Szaturnusz július végétől, a Jupiter augusztus elejétől az esti égen lesz megfigyelhető, a Mars pedig év végén lesz földközelben - addig csak egy rendkívül kisméretű vöröses korongnak látszik. Ez utóbbi sokkal izgalmasabb csillagászati eseménynek számít. A többi bolygó elképzelhető, hogy csalódást okozna a távcsöves megfigyeléskor.

Derült eget kívánunk mindannyiunknak!

 

Képek: Stellarium (az égbolt sötétsége/fényessége nem felel meg a valóságnak)